A mákfélék családjába tartozó, könnyen felismerhet? lágyszárú, ével? növényfajunk. Bár ókori szerz?k szerint a görög eredet? latin neve azért jelent fecskét, mert a madarak a növény narancssárga nedvét felcsippentve, fiókáik szemére kenték, hogy hamarabb kinyíljon, sokkal inkább valószín?, hogy egyszer?en azért hívják fecskef?nek, mert a fecskék visszaérkezése idején kezd virágozni. A latin majus fajneve szintén virágba borulásának kezdetére utal, egyébként pedig folyamatosan virágzik egészen októberig. Élénksárga virágai 4-6 tagú kis erny?kben nyílnak a 80-100 cm magasra is megnöv? növények fels? részén. Egy-egy virág kifejezetten rövid ideig nyílik, és nagyon hamar lehullajtja szirmait, hogy kialakuljanak a helyén a bec?szer? toktermései...A vérehulló fecskef? nagyon gyakori növényünk. Az egész országban el?fordul, legkedveltebb él?helyein – üde gyomtársulásokban, tápanyagban gazdag erd?szegélyekben, akácosokban, bolygatott ligeterd?kben – gyakran tömegesen jelenik meg, de gyakori városi parkok, kastélyparkok, útszélek elhanyagoltabb részein is. ..Sérülés esetén a növény minden része mérgez?, narancssárga tejnedvet fakaszt. Ezt a nedvet már az ókor óta felhasználják különböz?, els?sorban küls? b?rbetegségek, szemölcsök, b?rkeményedések borogatására és gyógyítására, de sosem nyílt sebre alkalmazva. A tejnedv ugyanis er?sen mérgez?, ezért óvatosan, a megfelel? hígítási arányok betartásával szabad csak gyógyteát készíteni bel?le. Megfelel? bels?leges alkalmazása esetén máj-, hörg?- és bélrendszer-nyugtató hatású, er?síti az immunrendszert és méregtelenít is. A modern gyógynövénytan azonban már csak küls? alkalmazását javasolja, ugyanis gyógyteájának hatásait más, veszélytelen gyógynövényekkel is könnyen elérhetjük. Sárga tejnedve 30-féle alkaloidot tartalmaz, többek között, a mákfélékre jellemz? narkotikumokat is.