MúzeumDigitárSomogy
CTRL + Y
hu
Rippl-Rónai Múzeum RRM_NT_Párnahuzatok, dunyhahuzatok, díszpárnák

RRM_NT_Párnahuzatok, dunyhahuzatok, díszpárnák

A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében őrzött párnahuzatok

[ 86 Tárgy ]

Párnahuzat

Fehér nylonból szabott, géppel varrt, széle cakkosra vágott slingeléssel és lyukhímzéssel.

Vánkoshuzat

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

"Takaródzó párnahuzat" dunnahuzat

Fehér takácsvászon piros csíkkal és csillagos hímmel. Készítője ismeretlen takács, Döbrököz.

Párnahuzat dunyhára "küttővászonhuzat"

Takácsvászon "küttő" piros csíkdísszel. Készítője ismeretlen takács, Nagybajom.

Párnahuzat

Fehér cérnavászon piros csíkokkal és csillagos hímmel. Készítője ismeretlen göllei takács.

"Fejvánkos huzat" párnahuzat

Fehér takácsvászon piros csíkkal és csillagos díszsorral. Készítője ismeretlen takács, Döbrököz.

Matrachuzat

Pamutvászon, paraszti szövés,. Piros-fekete csíkos

Párnahuzat/buzsáki/vézás

Makranczi Istvánné buzsáki asszony által készített párnahuzat, vézás hímzéssel. Makranczi Istvánné 1937-ben született Marcaliban, 2021-ben 3 db vézás párnahuzatot ajándékozott a múzeumnak. Ezekről azt meséli, hogy Kaposváron és Budapesten is voltak kiállításon. Kaposváron 2004 áprilisában a Somogy Megyei Népművészeti kiállításon szerepeltek munkái. Budapesten a Néprajzi Múzeumban rendezett 2010. október 29-én nyílt „Élő Népművészet” XV. Országos Népművészeti Kiállításon Bronz Oklevelet kapott munkáiért. Ezen a párnán M betűs minta van kivarrva, ez egy „megszokott M-es forma”, jellegzetes buzsáki minta. Ezt a párnahuzatot fordítva, W alakban tették ki annak idején a kiállításba, úgyhogy erre különösen felhívja a figyelmünket, ha kiállítjuk, így tegyük. A párnahuzatokat nagyon régen, 30-40 éve készítette. Mindegyik párna saját tervezésű, de mintasablonokat használt a tervezéshez, mivel „minden „virágnak, hajónak, katykaringónak” egyforma nagyságúnak kellett lennie”. Nem varrt eladásra, mindig saját magának készítette a tárgyakat, minden tárgyat használatra, kedvtelésből készített. A hímzés alapjait, a pontosságot, méreteket, arányokat az iskolában tanulta, és ehhez a hobbihoz is ezekre az ismeretekre van szükség. Műszaki rajzokat mutat. 1952-53-as tanévben rajzolta. „Ezeknek pontosnak kell lenni, ez az alap a hímzésmintáknál is. Ott is pontosan kell dolgozni.” Később úgy gondolta, „ha már kézimunka van, miért ne legyen tányér is”, és egyéb díszített lakásdísz, lámpabúra, bútor, óra. Ezeket is ő festette, használja a mai napig. Tele van a lakás mindenféle piros-fekete mintával készült tárggyal. Azt mondja, régen ezekre a tárgyakra nagyobb igény volt, sokan készítettek lakásukba ilyesmit.Ezekről az RRM_NA_2955-ös adattári tétel alatt közlünk fotókat a gyűjtés részletes feljegyzésével együtt.

Párnahuzat/buzsáki/vézás

Makranczi Istvánné buzsáki asszony által készített párnahuzat, vézás hímzéssel. Makranczi Istvánné 1937-ben született Marcaliban, 2021-ben 3 db vézás párnahuzatot ajándékozott a múzeumnak. Ezekről azt meséli, hogy Kaposváron és Budapesten is voltak kiállításon. Kaposváron 2004 áprilisában a Somogy Megyei Népművészeti kiállításon szerepeltek munkái. Budapesten a Néprajzi Múzeumban rendezett 2010. október 29-én nyílt „Élő Népművészet” XV. Országos Népművészeti Kiállításon Bronz Oklevelet kapott munkáiért. Ezen a párnán M betűs minta van kivarrva, ez egy „megszokott M-es forma”, jellegzetes buzsáki minta. Ezt a párnahuzatot fordítva, W alakban tették ki annak idején a kiállításba, úgyhogy erre különösen felhívja a figyelmünket, ha kiállítjuk, így tegyük. A párnahuzatokat nagyon régen, 30-40 éve készítette. Mindegyik párna saját tervezésű, de mintasablonokat használt a tervezéshez, mivel „minden „virágnak, hajónak, katykaringónak” egyforma nagyságúnak kellett lennie”. Nem varrt eladásra, mindig saját magának készítette a tárgyakat, minden tárgyat használatra, kedvtelésből készített. A hímzés alapjait, a pontosságot, méreteket, arányokat az iskolában tanulta, és ehhez a hobbihoz is ezekre az ismeretekre van szükség. Műszaki rajzokat mutat. 1952-53-as tanévben rajzolta. „Ezeknek pontosnak kell lenni, ez az alap a hímzésmintáknál is. Ott is pontosan kell dolgozni.” Később úgy gondolta, „ha már kézimunka van, miért ne legyen tányér is”, és egyéb díszített lakásdísz, lámpabúra, bútor, óra. Ezeket is ő festette, használja a mai napig. Tele van a lakás mindenféle piros-fekete mintával készült tárggyal. Azt mondja, régen ezekre a tárgyakra nagyobb igény volt, sokan készítettek lakásukba ilyesmit.Ezekről az RRM_NA_2955-ös adattári tétel alatt közlünk fotókat a gyűjtés részletes feljegyzésével együtt.

Párnahuzat/buzsáki/vézás

Makranczi Istvánné buzsáki asszony által készített párnahuzat, vézás hímzéssel. Makranczi Istvánné 1937-ben született Marcaliban, 2021-ben 3 db vézás párnahuzatot ajándékozott a múzeumnak. Ezekről azt meséli, hogy Kaposváron és Budapesten is voltak kiállításon. Kaposváron 2004 áprilisában a Somogy Megyei Népművészeti kiállításon szerepeltek munkái. Budapesten a Néprajzi Múzeumban rendezett 2010. október 29-én nyílt „Élő Népművészet” XV. Országos Népművészeti Kiállításon Bronz Oklevelet kapott munkáiért. Ezen a párnán M betűs minta van kivarrva, ez egy „megszokott M-es forma”, jellegzetes buzsáki minta. Ezt a párnahuzatot fordítva, W alakban tették ki annak idején a kiállításba, úgyhogy erre különösen felhívja a figyelmünket, ha kiállítjuk, így tegyük. A párnahuzatokat nagyon régen, 30-40 éve készítette. Az egyik párnahuzaton „zsinórvarrás”, más néven „zsinórlánc” látható. Elmondása szerint ezt a fajta díszítést vézás kivarrásban már régóta nem használják, tehát ez egy nagyon régi darab. Mindegyik párna saját tervezésű, de mintasablonokat használt a tervezéshez, mivel „minden „virágnak, hajónak, katykaringónak” egyforma nagyságúnak kellett lennie”. Nem varrt eladásra, mindig saját magának készítette a tárgyakat, minden tárgyat használatra, kedvtelésből készített. A hímzés alapjait, a pontosságot, méreteket, arányokat az iskolában tanulta, és ehhez a hobbihoz is ezekre az ismeretekre van szükség. Műszaki rajzokat mutat. 1952-53-as tanévben rajzolta. „Ezeknek pontosnak kell lenni, ez az alap a hímzésmintáknál is. Ott is pontosan kell dolgozni.” Később úgy gondolta, „ha már kézimunka van, miért ne legyen tányér is”, és egyéb díszített lakásdísz, lámpabúra, bútor, óra. Ezeket is ő festette, használja a mai napig. Tele van a lakás mindenféle piros-fekete mintával készült tárggyal. Azt mondja, régen ezekre a tárgyakra nagyobb igény volt, sokan készítettek lakásukba ilyesmit.Ezekről az RRM_NA_2955-ös adattári tétel alatt közlünk fotókat a gyűjtés részletes feljegyzésével együtt.

Tornyos párna

Tisztaszobában használt, anyagában mintás óarany műselyemből géppel és kézzel varrt, elején gyapjúfonállal hímzett tornyos párna. Teljes hossza 100 cm, legmagasabb pontja kb. 50 cm. Hátulján egyszerűbb dapp szintetikus anyag, belsejében vatelin bélés. A rokkát Böjte Ildikó, a néprajzi szakág gyűjteménykezelője gyűjtötte Ifj. Takács Lajosné, sz: Böjte Mária, (Nagyberki, Kossuth u. 30.) hagyatékából annak leényától, Borzavári Lászlónétól. magát a rokkát a hagyatékhagyó édesanyja használta, vagyis adományozó anyai nagyanyja id. Takács Lajosné sz: Kis Mária. Úgy is hívták, hogy "Kisszabadi", mivel Szabadiból származott. Nagyberki, Kossuth L. u. 30.-ban lakott, ott használta a tisztaszobában. Ők úgy mondták, hogy „első szoba”. Ez csak dekoráció volt. A párnát ifj. Takács Lajosné, a stafírungjába kapta szüleitől: Böjte Györgytől és Böjte Györgynétől. Ők vették az ágyat is, amin elhelyezték. Budapestről rendelték vagy vették, és a csomai állomásra kellett érte menni. Az ágyon még szerepel az a dátum, amikor ezt átvették, Böjte György volt ráírva a szállítólevélre is. A dátum már olvashatatlan, 1950 körüli.

Tornyos párna

Rózsaszín selyem, ívesre szabott, kézzel varrt. Elején 3 kör alakú tüll betét, színes fonallal kihímezve. A betét körben, saját anyagából gazdagon ráncolt.

Díszpárna

Kör alakú, bordó műselyemből kézzel varrt párnahuzat, felső oldalán macskát ábrázoló gobelin betéttel. A tárgy adományozója a következőket írta róla: "A díszpárna édesanyám nagynénjéé volt: Simonfai Józsefné, született Schild Hermin, aki Kaposváron a Bajcsy Zs. utca 76.-ban polgári lakásban lakott, 90 éves korában hunyt el 1986 körül. Ő pénztáros volt a Fő utcán a Kertész és Molnár üzletében még a II. világháború előtt. Férje Simonfai József főmozdonyvezető volt, aki fekete lakk cipőben járt dolgozni a gőzmozdonyra, fehér ingben, fekete ruhában elegánsan, ezért a beceneve 'csinos' volt a MÁV-nál. Mivel gyermekük nem született, a családom örökölte az ingóságokat, így került hozzánk a párna, ami a bevetett ágyukon volt a hálóban."(Berzy Péter, 2020.07.16.)

"Küttölös párnahuzat" Matrachuzat

Fehér és piros csíkos háziszőttes vászonból, házi varrású

[Rekord frissítve: ]