Az egyszik?ek közé, azon belül a spárgafélék családjába tartozó sármák – másik elterjedt nevükön madártejek – mindegyike hagymás, ével? növény. A madártej elnevezést opálosan fehér virágaik után kapták, bár német nyelvterületeken csillagtejnek nevezik ?ket, ami a szín mellett a virágok alakjára is utal. Magyarországon összesen 7 ?shonos (plusz egy állandósult hibrid, és egy másik kivaduló, adventív) fajuk fordul el?, amelyek között van kifejezetten ritka és védett, de sokfelé el?forduló, gyakori faj is. Közös jellemz?jük, hogy mindegyikük mérgez?: a szívm?ködésre ható glikozidokat tartalmaz nedvük és különösen hagymájuk. Meleg- és tápanyagkedvel?, általában különféle gyepekben el?forduló növények. Tavasz végét?l nyár közepéig bontják legtöbbször fehéres, krémszín? virágaikat. ....Messze a leggyakoribb, és valószín?leg legtöbbek által ismert fajuk az erny?s madártej. Népies neve nálunk még a kígyóvirág, amely a virágok hosszú kocsányának gyakran görbült alakjára utalhat. Az ország egész területén el?fordul, száraz gyepekben, erd?széleken, még bolygatott helyeken (városi parkokban, mezsgyékben) is nagyon gyakori. Bár elég alacsony, de nagyon szép, dekoratív virágzatú növény. Jól meg lehet figyelni, hogy az összes virága becsukódik a nap végére. Ez a jelenség amúgy sok növényre jellemz? (ahogy az összes többi madártej-fajra is), de kevésnél látszik ez ilyen felt?n?en, mint az erny?s sármánál. Ehhez a fajhoz nagyon hasonló, csak a virágzat alakja és a föld alatti hagymák felépítése alapján megkülönböztethet? fajok a pusztai sárma, és a védett csilláros sárma. Mindkett? jellemz?en sztyepréteken és félszáraz gyepekben fordul el?. El?bbi az szórványosan ország egész területén, utóbbi jobbára csak a Dunántúl bizonyos tájegységeiben található meg. Virágainak kinézete alapján szintén nagyon hasonló faj a nagyrészt csak a középhegységek sztyeprétjeir?l ismert üstökös sárma. Levelei alapján azonban könnyen megkülönböztethet?, ugyanis a korábbi 3 faj levelei közepén fehér sáv fu