A magyarországi lágyszárú növények közül a boglárkák mindegyike sárga vagy fehér virágú. El?bbiek szinte mindegyike nedvességkedvel?, de alapvet?en szárazföldi növény, utóbbiak viszont kifejezetten vízben él?, a fenékre legyökerez?, hínárszer? növények. Ezért is nevezték el ?ket víziboglárkáknak. Leggyakoribb fajunk hazánkban a hínáros víziboglárka...A hínáros víziboglárka sekély, ezáltal gyorsan felmeleged? álló- vagy lassan folyó vizekben alkot jelent?sebb állományokat. Kisebb telepei el?fordulnak középhegységeink és dombvidékeink lassúbb folyású patakjaiban is, de sokkal gyakoribb a sík vidékeken, többek között a Magyar Alföld nagy részén, ahol szikes tavakban is gyakorta megfigyelhetjük. Somogy megyében – ahogy a Dunántúl nagy részén - elég szórványosan fordul csak el?, f?ként a Bels?-Somogyi homokvidéken és Küls?-Somogy dombvidékein, ahol kevésbé bolygatott halastavak jellemz? növénye, de megtelepedik egyéb kisebb vizekben, tocsogókban, belvizes foltokban. Egyes helyeken még itt is jelent?s kiterjedés? állományai tenyésznek, de legtöbbször csak apróbb foltokban található meg...Hínárnövényekhez hasonlóan a tófenékre gyökerezik, szárának és vékonyan sallangos leveleinek egy része a vízben van, egy részük a víz felszínén lebeg. Itt hozza április végét?l júniusig a kis méret?, fehér, középen sárga szín? virágait. Ha olyan kicsi víztestekben fejl?dik ki, amelyek a nyár egy részében kiszáradnak, a víziboglárka nem feltétlenül pusztul el, ugyanis bizonyos ideig nyílt vízfelület nélkül is megmarad, ha a nedves iszapból még fel tud szívni elég nedvességet. ..Hazánkban összesen 7 víziboglárka-faj fordul el?, amelyeket elég nehéz, különösen terepen elkülöníteni egymástól. A hínáros víziboglárka a tágabb t?r?képesség? fajok közé tartozik, ezért ez a legelterjedtebb, és a legkevésbé ritka faj. Egyes fajoknak – mint például az Alföld szikes tavaiban el?forduló pajzsos víziboglárkának – a felszínen lebeg? levelei nem hínárszer?en sallangosak, hanem laposak, egyszer? levélszer