![Rippl-Rónai Múzeum / CSERNAK BALINT [CC BY-NC-ND]](https://asset.museum-digital.org/hu-so/images/121/654183-rrm_nt_2019101/permetezo/permetezo-654183.jpg)
1965 környékén készíttette az adományozó anyai nagyapja, Nád Márton egy nemesdédi asztalosmesterrel, Huber Jánossal. A permezetzőt egy kétkerekű háztáji kocsira, illetve talicskára téve mozgatták. Feltöltötték permetlével, a használatához két ember kellett. Az adományozó nagyapja egy bambusz szár segítségével locsolta ki a permetet, amit a felesége pumpált. A permetezőhöz tartozott egy 20 méteres gumitömlő és egy négy méteres bambusznádba épített hosszú szár , ami a szórófejet tartotta. Előtte, míg a fák kicsik voltak, a szőlőkben használt háti rézből készült permetezővel védekeztek. Alma, körte, barack, szilva, megy volt a kiskertben. Az eszköz 1976-ig volt használatban utána kiváltotta a gyári Rapitox magas nyomású szivattyú, amit szintén házilag összeépített Pannónia motor hajtott. Majd 1984-től teljesen gyárira álltak át, a termőterület bővítése miatt.Nád Mártonnak Nemesdéden gyümölcsöse volt, háztájiban foglalkoztak alma és körte termesztéssel. Az almák közül a Jonatán és a Starking fajtákat, a körténél az Alexandert termesztették. Körülbelül 2500 négyzetméteres volt a gyümölcsös, kereskedő vásárolta fel tőlük a terményt. Pálinkát is főzettek a gyümölcs egy részéből, saját célra főztek. Az adományozó édesapja, Nád Márton vője átvette a gyümölcsöst, amikor a TSZ-ben dolgozott, akkor már amellett folytatta ezt a munkát. Ez a permetező nagyon jó állapotban maradt fenn, ami annak is köszönhető talán, hogy csak 1 évig használták, mivel utána áttértek a Pannónia motoros permetezőre, majd később kistraktorjuk lett és ehhez házilag készített permetezőt használtak. A gyümölcsöshöz később még egy újabb területet vásároltak. Az 1990-es években azonban eladták a területeket, mert a piaci lehetőségek már nem kedveztek a termesztésnek.