![Nagyatádi Kulturális és Sport Központ / Makrai Péter [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-so/images/94/660896-nvm_t_202073/plakat/plakat-660896.jpg)
Nagyatádon 1909-ben adták át a dohánybeváltó üzemet, amelynek léte, működése a község fejlődésére nézve nagy előrelépést jelentett. (Dél-Somogyban az első dohánybeváltó Szulokban létesült, mert ott termesztették a nagy levelű, sötétbarna, vastagon erezett Szuloki fajtát.) A dohánybeváltók fogalma szorosan összefügg a dohánytermesztés egyedáruságával, azaz monopóliumával, illetve a dohányjövedékkel. A dohányjövedék teljes egyedáruságot jelent, vagyis azt, hogy mind a nyers dohány, mind pedig a dohánygyártmányok felett kizárólagos rendelkezési jog illeti meg az államot. A megtermelt dohányt az állam a termelőtől az ún. dohánybeváltókban veszi át, itt történik az ellenérték kifizetése is. A dohánybeváltók további feladata a dohánylevelek tárolása, kezelése a dohánygyárba való elszállítás előtt. A nagyatádi üzem két nagy, emeletes szárítóból és kiegészítő épületekből (szolgálati lakásokból, javítóműhelyből, portafülkéből) állt. A szárítókban épültek az első nagyatádi liftek, amivel a bálákat mozgatták az egyes emeletek között...A II. világháború után a dohányjövedék pénzügyminisztériumi irányítása megszűnt, és nemzeti vállalatok jöttek létre. A szocializmus évtizedeiben a szervezet és az elnevezés többször is módosult, 1971-ben megalakult a Dunántúli és Duna-Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat (és annak Nagyatádi Dohánybeváltó Üzeme). ..Az 1980-as évektől kezdve megváltoztak a hazai dohánytermesztés és -feldolgozás körülményei. Az 1990-es évek elején Somogyban már csak 250 hektáron, a korábbi termőterület negyedén termeltek dohányt. 1995-ben a nagyatádi dohánybeváltót bezárták, épületeit, területét eladták. ..Az épületek hasznosításával kapcsolatos tervek nem valósultak meg, a dohányszárítók, irodaépületek és lakások pusztulásnak indultak, a parkosított terület