Nyár második felében virágzó, érdekes, mással nem összetéveszthet? fajunk. Bíborpiros virágzatai inkább csak közelr?l mutatják meg igazi szépségüket. Nedves és félszáraz láp- és mocsárrétek, kaszálók az él?helyei. A Dunántúlon még nem ritka (f?leg a nyugati részén), máshol csak szórványosan fordul el?. Korábban sokkal gyakoribb faj volt, nem volt ritka a szinte teljesen bíborba öltözött nedves rétek látványa a vérf? tömegét?l, mára eléggé megritkult, f?ként az él?helyeinek kiszáradása és a hagyományos (és sokszor mindenféle) kaszálás, legeltetés felhagyása miatt. Azokról az él?helyeir?l, ahol egész évben meghagyják a növényzetet, hamar kiszorul a konkurens fajok miatt. Pedig természetvédelmi szempontból rendkívül értékes növényfaj, mert több védett és veszélyeztetett lepkefajnak is kizárólag ez a tápnövénye - például a sötétaljú hangyaboglárkának, a vérf?-hangyaboglárkának és a vérf?-aranybagolynak.