![Nagyatádi Kulturális és Sport Központ – Városi Múzeum / Mert Gergő [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/hu-so/images/201912/helyszinrajz-arapaszto-zsiliprl-656959.jpg)
1885-t?l a malmok létesítésének, valamint a meglév? malmok m?ködtetésének feltételei megváltoztak. Megkezd?dött az ország vízimalmainak összeírása, állapotuk, korszer?ségük felmérése. További üzemeltetésükhöz szigorú engedélyeztetési rendszert vezettek be... Kizárólag a kultúrmérnöki hivatal szakvéleménye és okleveles mérnöke által készített tervek alapján kezd?dhettek meg a munkálatok. Ez magába foglalta a patakszabályozást, mederkotrást, árapasztó csatornák és zsilipek, fenékküszöbök létesítését, pangó vizek lecsapolását, a malom berendezéseinek korszer?sítését... A Rinya vízrendszerén mintegy ötven vízimalom létesült és m?ködött, ezek egy részét alul- másik részét felülcsapott vízikerék hajtotta...Nagyatád területén bizonyíthatóan két vízimalom ?rölt ebben az id?szakban:.. Az ott évtizedekig dolgozó, kés?bb tulajdonos molnár család után Szollár-malomnak elkeresztelt, alulcsapott vízikerékkel hajtott malom Kiserd? területén állt. Építtet?i a Czinderyek lehettek a 19. század elején. Amit biztosan tudhatunk, hogy a vízimalmok országos összeírása és korszer?sítése idején, 1905-ben Meller Manó tulajdona volt, 1911-ben már Lelbach Keresztélyé, akit?l 1912-ben Szollár János és Ifj. Szollár József, a malom akkori molnárai vették meg a malmot és az egészen az államosításig a család tulajdonát képezte.....A helyszínrajzot Károlyi Sándor királyi kultúrmérnök készítette 1905-ben. A dokumentum tartalmazza a Rinya-patak kereszt- és hosszelvényének arányos ábráját, a régi árapasztó zsilip szakrajzát, az új árapasztó zsilip tervét és egy Rinya térképet, melyen a várható munkálatokkal érintett rész kiemelésre került.