RRM_NT_Szűrök

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya

Szűrposztóból, szögletes darabokbólszabott, gyapjúfonallal dúsan hímzett

Feketés szürke posztó, kék rátét dísz ujjas, gépelt. Készítője ismeretlen szűrszabó mester.

Vajda Sándor a múzeum alapítójának, Gönczi Ferencnek a megrendelésére készítette el ezt a befenekelt ujjú cifraszűrt az 1920-as években, az 1880-as évek divatja szerint. Ő volt az utolsó somogyi szűrszabó, elmondása szerint 1914 óta nem folytatta mesterségét megrendelés hiányában. A befenekelt ujjú szűr a pásztorok kedvelt viselet volt. „Ujja” két kis zsebként funkcionál. Ebben tartották a dohányt, pénzt, illetve azokat a dolgokat, amik számukra fontosak voltak. Ez a súlyos viseletdarab nemcsak védte viselőjét az időjárás viszontagságaitól, hanem ha leterítették és beburkolóztak vele, aludni is lehetett rajta. A 19. század közepére a szűrök egy része dúsan díszített és éppen ezért igen drága ruhadarabbá vált. Leginkább csak betyárok, „ügyes” pásztorok engedhették meg maguknak.

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Készítette Vajda Sándor szűrszabó 1929-ben.

Múzeumalapítónk, Gönczi Ferenc megbízására, az 1920-as évek végén készítette vajda Sándor, az utolsó kaposvári szűrszabó 73 éves korában, a századforduló előtti divat szerint. Az első világháborút követően a szűr viselete kikopott, legtovább a pásztorok viselték. A befenekelt ujjú szűrt vállra vetve, elöl szíjjal rögzítve viselték. Ujjában hordták a pénzt, dohányt, fegyvert. Nem csak időjárás viszontagságaitól védett, hanem derékaljként is szolgált: beleburkolózva aludtak.

A néprajzi gyűjtemény egyik tárgya Egy földművestől vétetett.