Somogyi kincsestár néprajzi látványraktár állandó kiállítás
hu
Rippl-Rónai Múzeum
Néprajzi Látványraktár
Néprajzi Látványraktár
Gyári fonalból szőtt, sima szövéssel. Ismeretlen szennai asszony szőtte házilag.
A „borjuszájú”, más néven „sípujjú” ing szabása már a 20. század elején is régies fazonnak számított. Legtovább a pásztorok hordták. A teste négyzetes alakú, nyakán hasíték, melyet pertlivel, madzaggal kötöttek össze. Ujjai szélesek, szűkítés nincs rajta sem vállban, sem kézelő nem fogja össze a csuklónál, viszont annál szebb, aprólékosabb laposöltéses, vagdalásos vagy lyukhímzés díszíti. A finomabb, vékonyabb anyagúak ünnepi viseletre, régebben vőlegényingnek készültek.
Gyárivászon, és elől egy szél házivászonból varrt. Elől piros mintás szőttes csík alul. Rakott
Organdin, zöld hímzéssel, gyári csipke, géppel varrt. Készítője ismeretlen, bolti.
Organdin, zöld hímzéssel, gyári csipke, géppel varrt. Készítője ismeretlen, bolti.
Fehér cérnából gyűrű alakban csipkésen horgolt. Készítője ismeretlen földműves asszony.
Fehér cérnából gyűrű alakban csipkésen horgolt. Készítője ismeretlen földműves asszony.
Madeira, rövid ujjú, egyberuhácska, géppel varrt. Készítője ismeretlen földműves asszony.
Fekete gyapjúból kötött, színes keresztszemmel díszített, piros szalagkötővel. Készítője ismeretlen földműves asszony.
Sötétkék bársonyból géppel varrt,szalaggal csipkével díszített. Készítője ismeretlen földműves asszony.
Fekete gyapjúból kötött, színes keresztszemmel díszített, kék szalagkötő. Készítője ismeretlen földműves asszony.
[Rekord frissítve: ]