A farkaspókok családján belül a Lycosa nem egyetlen képviselője hazánkban. Nőstényei akár a 4,5 cm-es testhosszúságot is meghaladhatják, ezzel a Kárpát-medence legnagyobb méretű pókfaja a szongáriai cselőpók. Közeli rokona a pokoli cselőpók: életmódjuk, elterjedésük és kinézetük is meglehetősen hasonló. A trópusi madárpókokra emlékeztető testfelépítésű állatok, félni azonban nem kell tőlük, meglehetősen félénkek, nem agresszívak.
Melegkedvelő, dél-keleti elterjedésű pók, a Fertő-menti szikesek jelentik elterjedésének észak-nyugati határát. Hazánkban elsősorban szikeseken, valamint kötöttebb homokos területeken fordul elő, összességében elég sokfelé ismertek populációi, csak mérsékelten veszélyeztetett.
Nappal aktívak az egyedei, a farkaspókokra jellemzően nem készítenek hálót, hanem a talajon mozogva fogják el zsákmányaikat.
Védett faj, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.
