A nagy szarvasbogár és a májusi cserebogár után a legismertebb lemezescsápú-bogárfajunk. Az nemek között jelentős az ivari dimorfizmus: csak a hímeknek vannak nagy, fel- és hátrafelé nyúló fejnyúlványaik ("szarvaik"), a nőstények csak egy kis dudort viselnek ezek helyén. Lárvái főként tölgyben - ezen belül is korhadt és/vagy holt - faanyagában rágnak, akár 4-5 éven át. Bábozódás előtti állapotban már hatalmassá, 10-11 cm hosszúságúvá növekednek. Európai elterjedésének nagy részén - a nagy szarvasbogárhoz hasonlóan - erősen megritkult, így hazánkban is a XX. század végére sokkal gyérebbé vált, azonban az utóbbi évtizedben újra gyakoribb lett. Lehetséges, hogy tápnövényváltásnak tudható ez be, mert a faj számára szükséges idős, változatos és természetközeli tölgyesek területének csökkenése sajnos egyáltalán nem állt meg. Védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
hu