Az egyszikűek közé, azon belül a spárgafélék családjába tartozó sármák – másik elterjedt nevükön madártejek – mindegyike hagymás, évelő növény. A madártej elnevezést opálosan fehér virágaik után kapták, bár német nyelvterületeken csillagtejnek nevezik őket, ami a szín mellett a virágok alakjára is utal. Magyarországon összesen 7 őshonos (plusz egy állandósult hibrid, és egy másik kivaduló, adventív) fajuk fordul elő, amelyek között van kifejezetten ritka és védett, de sokfelé előforduló, gyakori faj is. Közös jellemzőjük, hogy mindegyikük mérgező: a szívműködésre ható glikozidokat tartalmaz nedvük és különösen hagymájuk. Meleg- és tápanyagkedvelő, általában különféle gyepekben előforduló növények. Tavasz végétől nyár közepéig bontják legtöbbször fehéres, krémszínű virágaikat.
Magasabb termetű, virágzás idején a fél métert is meghaladó magasságú növény a nyúlánk sárma. Megnyúlt fürt alakú virágzataikon jól megfigyelhetjük, hogy a virágok nem egyszerre, hanem alulról kezdve mindig csak egy-egy sávban virágoznak, így haladnak a legfelső bimbók felé. Virágai alapján a védett nyúlánk sárma hasonlít leginkább a gyakori ernyős sármához. A nyúlánk sárma azonban jóval magasabbra növő faj. A szintén száraz gyepekben, sztyepréteken előforduló növénnyel elsősorban középhegységeinkben, valamint nagyon ritkán Belső-Somogyban és a Tiszántúlon találkozhatunk. Védett faj, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.
hu