A kecskerákot élelmezési céllal telepítették Európába, ahol nem őshonos. A folyami ráktól (Astacus astacus) hosszú, keskeny ollói és fogazott szélű csőrnyúlványa különbözteti meg. A kifejlett állatok testhossza 18-26 cm. Kedvelik a lassú áramlású vizeket és télre sem vermelik el magukat. 3-4 éves korukban válnak ivaréretté. A kecskerák nőstényei a megtermékenyített petéiket egészen kikelésig potrohlábaikon hordozzák. A faj hazánkban védett.
„Karó közt a potyka”- mondják, ami azt jelenti, hogy amikor már a varsa karói közé került a ponty, akkor biztos a veszte. A halász csak akkor lehetett sikeres, ha ismerte a hal élettani és életmódbeli sajátosságait. 1887-ben hazánk egyik utolsó polihisztora, Herman Ottó A magyar halászat könyvében a hal biológiai sajátosságaira alapozva rendszerezte a halászati eszközöket. A „kisszerszámos” halászok általában egyedül, gyakran kiegészítő tevékenységként halásztak. Felszerelésük könnyen szállítható és olcsón előállítható volt, ám annál több furfanggal és terepismerettel rendelkeztek. Kiállításunkban a látogatók egységben ismerhetik meg az egyes hal- és növényfajtákat és a népi halászati eszközöket.
A múzeum rekordjaira vonatkozó licenc megismerése: https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu HIVATKOZÁSI FELTÉTELEK: A múzeum...
Kapcsolatfelvétel[Rekord frissítve: ]
