Tárgy

lutheránus, ortodox, uniátus, unitárius, zsidóNemzeti ünnepáprilis 11. (Az áprilisi törvények emlékünnepe)március 15. (Az 1848-as forradalom ünnepe)augusztus 20. (Szent István emlékünnepe)Pénznemaranyforint (1325–1553), császárforint (1750–1857), osztrák értékű forint (1857–1866), osztrák–magyar forint (1867–1892), osztrák–magyar korona (1892–1918), magyar korona (1919–1926), magyar pengő (1926–1946), magyar adópengő (1946–) KormányzatÁllamformamonarchiaUralkodókirály (1001–1918)DinasztiaÁrpádfik, Capeting–Anjouk, vegyesháziak, Habsburgok, Habsburg–LotaringiaiakÁllamfőnádor (1001–1848) kormányzó (1920–)KormányfőminiszterelnökTörvényhozásrendi országgyűlés, Országgyűlés (1867–)ElődállamUtódállam←  →←  →A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Királyság témájú médiaállományokat. A Szent Korona, az országalma és a királyi jogar A Magyar Királyság zászlaja az osztrák-magyar kiegyezés után 1915 és 1918 közöttA Magyar Királyság 1000-től 1918. november 16-ig, majd 1920. március 1-jétől 1946. február 1-jéig a történelmi magyar állam hivatalos elnevezése. A királyság államformaként I. István megkoronázásával jött létre a Kárpát-medence területén a honfoglalástól fennálló Magyar Fejedelemség folytatásaképp. A középkori latin terminológiában a királyság államformáját regnumnak nevezték. A hungarus népnév szótöve a legvalószínűbb elmélet szerint az onogur népnévből ered, így a latin forrásokban a királyság neve: Regnum Hungariae lett.. Az ország az erős német fenyegetettség ellenére is lépést tartott az európai fejlődéssel, és a 14. századra nagyhatalmi pozícióba került. Ez azonban I. (Nagy) Lajos után gyorsan leépült, majd az 1479-es kenyérmezei csata felvezetésével 1521-től megkezdődött a török háborúk kora, amely két évszázadnyi hátrányba hozta Magyarországot Európával szemben." - (hu.wikipedia.org 17.03.2020)

• Szélesség47.466667175293
• Hosszúság19.049999237061